Hamburg

És elérkezett szeptember 12-e, amikor elért a hír: enyém az állás!!   Hurrá, Ricsivel leszaladtunk pezsgőért a Rewebe, amit azóta már ki is tudok mondani, hogy Ricsi megkérdezte a pénztárosnénit, mégis, hogy hívják ezt az üzletet, amiben éppen vagyunk... Az egyik…

A felvételiztető kontaktnéni a végére tartogatta az igazi adu ászt: megkérdezte, hogy én hogyan ítélem meg a saját próbafordításomat. Egy másodpercig eltöprengtem, aztán megkérdeztem, hogy ez egy komoly kérdés-e. Számomra teljesen nyilvánvaló volt, hogy csak egyetlen…

Így nem maradt más hátra, mint hasraütésszerűen és spontánul megírni egy időponot, aztán - miután a kontaktnéni nem reagált erre a levelemre - Hamburgba utazni és némileg elbizonytalanodva jelentkezni a cégnél. Az interjú pompás volt! Rögtön az első percben sikerült a…

Egy teljes napig megálltam, hogy ne küldjem vissza a próbafordítást. Merthogy nem akartam, hogy azt higgyék, hasra esem tőlük, azonnal rohanok fordítani, nem eszem, nem iszom, csak hogy kész legyen a szöveg minél előbb... Nem kell, hogy rögtön az elején kiismerjenek! :-) Megírtam a…

Aztán egy szép napon rájöttem, hogy ha a munkakereső portálok Suchbegriff-jébe beírom, hogy "ungarisch", egész érdekes dolgok jönnek ki. :-) Többek között ott volt egy online számítógépes játékokat gyártó cég felhívása is, ahol magyar fordítót kerestek, hogy…

Szóval az elhatározás már pár hónapja megszületett, de a megvalósításhoz egy lépéssel sem jutottam közelebb. Küldözgettem a német cégeknek az önéletrajzomat (az igazit meg a hamisítottat is, amiben csak az érettségim szerepelt, mert hátha túlképzett vagyok) és semmi…

Tudjátok, milyen nehéz valaminek a kezdetét megtalálni? Mert a legtöbben azt kérdezik: "És mondd, honnan jött az ötlet...?" Kicsit gagyinak tarthatnak, mert nem igazán tudom megmondani. Talán Ferenc, a fegyenc adta az ötletet? "Ha nem tetszik... el lehet menni!"…