Hamburg

Több mint egy éve jöttem Hamburgba, itt fogok egy darabig dolgozni, élni, kalandokat keresni. Otthon ragadt szegény barátaimnak meg írok egy blogot, mert tudom, rettenetesen fogok nekik hiányozni...

Meg ők is nekem. (Egyébként: a kommentezési lehetőséget nem én változtattam meg. :-( Sajnos, mostantól kezdve csak regisztrált felhasználók kommentezhetnek. A blog.hu-nál panaszkodjatok... De én is szomorú vagyok. :-((( )

Naptár

július 2025
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

bejegyzések időrendben

2008.10.04. 10:49 bitteschőn

006 Elnézést, ez komoly?

A felvételiztető kontaktnéni a végére tartogatta az igazi adu ászt: megkérdezte, hogy én hogyan ítélem meg a saját próbafordításomat. Egy másodpercig eltöprengtem, aztán megkérdeztem, hogy ez egy komoly kérdés-e. Számomra teljesen nyilvánvaló volt, hogy csak egyetlen lehetőség van: a próbafordításom természetesen tökéletes lett! Szar munkát nem adok ki a kezemből, pláne nem akkor, ha az állásom múlik ratja! Mégis mit várt?

 

"Izé, szerintem nem lett túl jó a fordítás. Tudja, baromira nem érdekelt a téma se, meg minden."
"Egyszer elolvastam a szöveget, aztán írtam valamit, nem tom, jó lett-e."
"Egy-két dolgot nem értettem, de oda beírtam egy Schiller-idézetet."
"Leszartam magasról az egész fordítást, az az igazság. Nem is tudok igazán fordítani. Nem is tudok németül."
"Be voltam rúgva, aztán nem is láttam a betűket, amíg fordítottam. Szerintem szar lett."
"Hát, igazából nem tudom, milyen lett a fordítás, mert nem én csináltam."

 

Aztán később az egyik tanítványom felvilágosított, hogy 10 emberből 9 valami olyasmit mondott volna, hogy "szerintem nagyon jó lett a fordításom, de azért még fejlődnöm kell" vagy valami ilyesmit. Nekem ez eszembe sem jutott. Ha még fejlődnöm kell, visszamegyek az iskolába, nem pedig egy munkahelyre, ahol felelősséget kell vállalnom a munkámért. Ezt persze nem úgy értem, hogy nem fogok egyre jobban és jobban fordítani, ahogy telik az idő; természetesen a gyakorlat nagyon sokat számít, de azt meg pláne nem köti az ember a leendő munkaadója orrára, hogy a munkakörben, amire jelentkezett, nincs is igazi tapasztalata!

 

Most képzeljétek el (ugyanezt más szakmákban is):

"Hát igaz, ezt itt félrefordítottam. Nem baj, legalább van hova fejlődnöm."
"Igen, szerintem jól sikerült a műtét, csak a beleket felejtettem kint. Legközelebb majd jobban vigyázok."
"Igen, tudom, hogy a bevételeket véletlenül a kiadásokhoz írtam. Ezt még gyakorolnom kell."
"Ez egy nagyon jól sikerült ház. Csak a második emelet omlott be. Legközelebb biztos jobban sikerül."
"Igen? Így tényleg nem működik a motor? Na nem baj, majd 20 év múlva mi is a piacra dobunk egy autót, addig meg csak fejlődjünk!"
"Mindenki átment nálunk az érettségin. Még a miniszterelnök fia is. Legközelebb majd jobban vigyázunk. De addig is elmegyünk nyaralni."

2 komment


Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Schneebedeckt 2010.01.27. 18:36:45

Szia Noémi! Elkezdtem olvasni a blogodat, időrendi sorrendben, most épp itt járok. Eszméletlen jó a stílusod, nagyon tetszik a humorod! Puszi: Zsuzsa

bitteschőn 2010.02.03. 19:12:49

Köszi...:)))
Örülök, hogy szerezhettem néhány vidám percet!
süti beállítások módosítása