Ma résztvettem életem első igazi meetingjén! Felejthetetlen élmény volt!

Merthogy a régi szép időkben végigszenvedett félév-, tanév-, érettségi- meg egyéb nyitó-, záró- és közbenső értekezleteket nem számíthatom Igazi Mítingnek. Mindig annyira irigyeltem a Boschos tanítványaimat, hogy járhatnak ilyen helyekre, mindenki ment a kis kávéjával, a jegyzetfüzetnek álcázott Metró újsággal, zsebbe gyűrt szendviccsel, mp3-lejátszóval, vagy egyszerűen a szemhéjára festett szemgolyóval... :-)))

Szóval előre beterveztem, hogy majd mivel fogom elütni az időt, esetleg írok egy-két tiszteletlen novellát a kollégáimról :-), de aztán annyira lekötött a dolog, hogy észre sem vettem, mennyire elszaladt az idő. Ennek az oka pedig igen egyszerű: a téma egy új játék bemutatása volt, amit majd le kell fordítanunk. Igazán lelkes volt mindenki, ott volt a játékért felelős két-három ürge is, nagyon jópofák voltak. Egyre jobban szeretem a munkámat! (Ezt sem hittem volna, hogy ezt egyszer leírhatom...)

A fordítás is egyre érdekesebb, most végre egy igazi játékot fordíthatok! Ma pl. a kalózvizsgák szövegeit fordítottam, szuper volt, végre kamatoztathattam a (vérszegény:-)) írói vénámat. Remélhetőleg egy pár héten belül már élvezheti a nagyközönség is a remek munkámat!